Durva tudomány . A tudomány rövid története | PBS

A tudomány rövid története

Az emberiség mindig is kíváncsi volt, meg akarta érteni, miért viselkednek a dolgok egy bizonyos módon, és megpróbálta összekapcsolni a megfigyelést a jóslással. Például a történelem előtti idők óta megfigyeljük az eget, és megpróbáljuk értelmezni a Nap, a Hold és a csillagok helyzetének évszakos változásait. Kr.e. 4000 körül a mezopotámiaiak azzal próbálták megmagyarázni megfigyeléseiket, hogy a Föld áll az Univerzum középpontjában, és a többi égitest körülötte mozog.Az embereket mindig is érdekelte ennek az Univerzumnak a természete és eredete.

Metallurgia

De nem csak a csillagászat érdekelte őket. A vas kinyerése, ami a vaskorszakhoz vezetett,egy olyan kémiai folyamat, amelyet a korai kohászok anélkül fejlesztettek ki, hogy bármit is értettek volna az ezzel kapcsolatos tudományokból. Ennek ellenére képesek voltak próbálgatással és hibával optimalizálni a kinyerést. Ezt megelőzően a rezet és az ónt (ami a bronzkorhoz vezetett), később pedig a cinket nyerték ki. Az idő ködébe vész, hogy pontosan hogyan fedezték fel ezeket az eljárásokat, de valószínű, hogy megfigyeléssel és kísérletezéssel fejlesztették ki őket, hasonlóan a mai tudósok által használt módszerhez.

A gyógyászat

A korai emberiség azt is megfigyelte, hogy bizonyos növények alkalmasak a betegségek kezelésére, és gyógynövényeket fejlesztettek ki, amelyek közül néhányat a mai gyógyszergyárak ma is felhasználnak, hogy új szintetikus gyógyszerekhez adjanak támpontokat.

A görögök

A görögök voltak az első emberek, akik megpróbálták kifejleszteni a megfigyeléseik mögötti elméletet: olyanok, mint Püthagorasz, akik a világ matematikai szemléletére összpontosítottak. Hasonlóképpen Arisztotelész és Platón is logikai módszereket dolgozott ki a körülöttük lévő világ vizsgálatára. A görögök voltak azok, akik először vetették fel, hogy az anyagot atomokból álló alapvető részecskék alkotják, amelyeket nem lehet tovább bontani.

De nem csak a görögök vitték előre a tudományt. Indiában, Kínában, a Közel-Keleten és Dél-Amerikában is fejlődött a tudomány. Annak ellenére, hogy saját kulturális világképük volt, mindegyikük önállóan fejlesztett ki olyan anyagokat, mint a puskapor, a szappan és a papír. Azonban csak a 13. században került sor arra, hogy e tudományos munka nagy része az európai egyetemeken egyesült, és kezdett jobban hasonlítani a ma ismert tudományra. A fejlődés eleinte viszonylag lassú volt. A 16. századig tartott például, amíg Kopernikusz forradalmasította (szó szerint) a világegyetemről alkotott képünket, és amíg Harvey előadta elképzeléseit arról, hogyan kering a vér az emberi testben. Ez a lassú fejlődés néha a vallási dogmák eredménye volt, de a zűrös idők terméke is!

A modern tudomány születése

A 17. században született meg igazán a modern tudomány, és a világot kezdték közelebbről megvizsgálni olyan eszközökkel, mint a távcső, a mikroszkóp, az óra és a barométer. Ebben az időben kezdtek tudományos törvényeket felállítani olyan jelenségekre, mint a gravitáció és a gázok térfogatának, nyomásának és hőmérsékletének összefüggése. A 18. században a felvilágosodás korának részeként az alapvető biológia és kémia nagy részét kidolgozták.

A 19. században a tudomány néhány nagy neve született: olyanok, mint John Dalton kémikus, aki kidolgozta az anyag atomelméletét, Michael Faraday és James Maxwell, akik mindketten az elektromossággal és a mágnesességgel kapcsolatos elméleteket terjesztettek elő, valamint Charles Darwin, aki az evolúció (még mindig) vitatott elméletét terjesztette elő. E fejlemények mindegyike arra kényszerítette a tudósokat, hogy radikálisan felülvizsgálják a világ működéséről alkotott nézeteiket.

A múlt század olyan felfedezéseket hozott, mint a relativitáselmélet és a kvantummechanika, amelyek ismét arra kényszerítették a tudósokat, hogy teljesen másképp tekintsenek a dolgokra. Elgondolkodtató, hogy vajon mik lesznek ennek az évszázadnak az ikonoklasztikus felfedezései.

Az alábbi táblázat a földtörténet néhány fontos eseményének, valamint a tudomány és a technológia fejlődésének időbeli sorrendjét mutatja be. Valamit mutat az emberi kommunikáció, valamint a tudomány és technológiai alkalmazásainak párhuzamos fejlődéséből, a földtörténet egészének összefüggésében. A táblázatban feltüntetett, jelen idő előtti (BP) évszámok természetesen közelítő jellegűek, mivel csupán azt jelentik, hogy “körülbelül ilyen régen”. Ami a régebbi időpontokat illeti, nyilvánvalóan egyetlen tudós sem tudná bizonyítani, hogy a Föld pontosan 4 600 000 000 évvel ezelőtt alakult ki, vagy hogy az első emberi települések 12 000 évvel ezelőtt jöttek létre.

.

.

.